Lehet, hogy észrevettétek (lehet nem), hogy az elmúlt közel 4 hónapban nem voltam jelen a blogon. Talán kicsit lélekben igen, talán egy kicsit sehol sem.
Nem tudtam lelkesedni úgy egy szép rúzsért vagy egy különleges falatért, ahogy korábban tettem volna, és nem tudtam volna Nektek megmutatni, elmondani azt a sok gondolatot, tapasztalatot vagy általam esztétikusnak vélt szépet, ahogy egyébként tenném.
...és milyen fura, hogy pont egy inspiráló kijelentés a bejegyzés címe, amikor nem különösebben rajongok az ilyesmikért. Nem szeretem, ha a falra vannak firkálva, vagy megtalálnak egy bögrén.
A nagy életigazságok… vagy inkább bátorító szavak? Nem tudom.. számomra azért mégis kicsit a sors fintora, hogy ez az egy mondat mennyire kifejező, mennyi mindent magában foglal, mennyiszer elolvastam, mennyiszer eszembe jutott az elmúlt időkben, és hogy a lakás egyik fontos pontjává vált.
Ha kedvet kaptatok egy hasonló „csináld magad” dekor elkészítéséhez, akkor az alábbiakra lesz szükséged:
képkeret (ezt a keretet az IKEA-ban találtam, nekem nagyon tetszik ez a kicsit piszkos pasztell szürkés erezett fa minta szegély)
A4-es nyomtatópapír
olló (sokat segít, ha használsz margókat a Word-ben, mert úgy sokkal könnyebb lesz kivágnod a mintát – higgyétek el, még így is bele lehet futni egy-egy görbe vonalba)
megfelelő betűtípus (jelen esetben az „Agency FB”-t használtam, de ajánlom még a „BatangChe”-t a „Birch Std”-t és az „AR BONNIE”-t is – elég mutatósak
egy idézetre, motívumra, képre vagy ami sokat jelent számotokra
Rájöttem arra, hogy akármennyire is szeretünk másokat, valamennyire magunkat is szeretnünk kell. Remélem, hogy a legjobb még csak ezután jön, mert, mert… nem lehet másként!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek kövessétek a blog facebook és instagram oldalait is, köszönöm! ♡
Remélem örültök, hogy visszatértem
